Ez a csendes tájkép egy nyugodt jelenetet ragad meg egy lassan folyó patak mellett, amelyet vékony nyírfák szegélyeznek. A művész finom ecsetvonásai életre keltik a lombkoronát, az arany és okker őszi árnyalatait lágy zöld és barna aljnövényzettel keverve. A fák és az ég visszatükröződése a nyugodt vízen csendes mélységet ad a kompozíciónak, békés, meditációs hangulatot teremtve.

A kompozíció gyönyörűen kiegyensúlyozott, a magas nyírfák kissé középtől eltolva helyezkednek el, finom ágaik látszólag egy láthatatlan szélben himbálóznak. A lágy, szórt fény kora reggelt vagy késő délutánt sugall, finom árnyékokat vetve és gazdagítva a kéreg és a levelek textúráját. Összességében békés menedéket nyújt a természetben, időtlen kapcsolatot idézve a természet csendes, elmélkedő szépségével.