Ebben a varázslatos műalkotásban egy kislány, Brita, megörökített pillanatban játszva tükrözi a gyermekkor ártatlanságát. Élettel teli vörös ruhát visel, amely csipkékkel díszített, és fehér galléros, miközben örömmel tart a kezében egy kis üveget, talán édességekkel telítve, ami örömteli alkalmakra utal. A kompozíció a néző figyelmét az arckifejezésére irányítja, ahol a nagy szemek és a rózsás arccsontok a fiatalkori exuberanciát képviselik. Mellette egy kíváncsi macska ül, amely a játékosság megtestesítője, és növeli a jelenet varázsát. A lágy és finom háttér, a világos tónusukkal és kárpitozott bútorok körvonalával, csodálatosan kontrasztál Brita élénk öltözékével, míg a mögötte lévő kék fa szék kiemelkedik, fokozva ezzel a kompozíció mélységét és térérzetét.

Larsson színhasználata különösen figyelemre méltó; Brita ruhájának merész vörösek dominálják a kompozíciót, hatékonyan vonzza a néző figyelmét. A paletta, amelyet lágy akvarellek jellemeznek, nosztalgiát és meleget ébreszt; szinte úgy érzi az ember, mintha megérinthetné a megjelenített finom textúrákat. Ez az érzelmi melegség tovább fokozódik a fény által, amely finoman táncol a felületeken, egy kellemes légkört teremtve, amely a nézőt meghívja ebbe az értékes pillanatba. Történelmileg ez a mű megörökíti a 19. század végének skandináv művészetének lényegét, ahol a családi témák és a mindennapi pillanatok szépsége volt a középpontban. Larsson képessége, hogy ilyen egyszerű örömöt kapjon, nemcsak aranyos, hanem a munkájának egy nagyobb narratíváját is beszél, amely gyakran törekszik, hogy a családi életet a művészet szféraiba emelje, így ez a festmény varázslatos példáme az ő művészeti jelentőségére.