Ez a kép tompa, földszínekkel készült palettán ábrázolja a tekintélyes lakóház délkeleti részének nyugodt kertjét. Az alkotás kiegyensúlyozza a természet élénk életét és az emberi kéz alkotta építmények csendes szilárdságát. Két magas fa kecsesen dől jobbra, ágaik lágyan ringatóznak a szellőben; leveleik finoman kidolgozottak, kontrasztot alkotva a házak és a kertfalak meleg barna és lágy szürke tónusaival. A tágas, nyílt terület a távolba nyúlik, ahol a távoli fák csoportjai összemosódnak a parányi, oldott éggel. Az ösvény mentén szórt alakok a birtok mindennapjainak ritmusát sejtetik, míg a meleg fény lágy árnyékokat vetve fokozza a békés hangulatot. A finom, precíz ecsetkezelés és a szelíd akvarellmosások összhatása nyugalommal és időtlenséggel tölti meg a jelenetet, a természet és az emberi otthon közötti harmóniát érzékeltetve.