Ebben a vibráló és élettel teli műben egy nő áll egy színes virágokkal teli buja kertben. Egy csendes pillanatban van megörökítve, ahogy virágokat szed egy élénk virágváltozatból — ez a tevékenység mély kapcsolatot sugall a természettel. A kompozíció a néző szemét az ösvény mentén vezeti, meghívva a felfedezésre és felfedezésre a virágzó flóra között. A festéstechnika éles és kifejező, a Monet-féle impresszionista stílusra jellemző; nemcsak a virágok formáit közvetíti, hanem azt is, hogy a fény hogyan táncol a szirmaikon, életet adva a vászonnak.

A színpaletta igazi ünnep a szemnek, főként sárgák, pirosak és zöldek dominálnak. Minden árnyalat energiával vibrál, olyan légkört teremtve, amely szinte él. A virágok melegségükkel pulzálnak, tükrözve a napfényt, ami beáramlik a kertbe, míg a nő öltözéke — amely nyugodt pasztell színekből áll — lenyűgöző vizuális kontrasztot teremt. Ez a kontraszt növeli az érzelmi hatását; úgy tűnik, hogy a természet káoszának közepette a nyugalomról suttog, az önreflexió és öröm pillanatáról. Monet perspektíva választása, amely a nézőt kissé a nő alá helyezi, arra hív minket, hogy belépjünk ebbe az intimebb térbe. A vastag festék alkalmazása kiemeli a kert tapintási minőségét, lehetetlenné téve, hogy ne érezzük ennek a békés menedékhelynek a textúráját és lényegét.