A műalkotás, egy lenyűgöző rézkarc, egy letűnt korba kalauzol minket. Egy alak, látszólag egy törpe, uralja a jelenetet, jelenléte aprólékos részletességgel jelenik meg. A művész ügyessége a bonyolult vonalvezetésben mutatkozik meg, amely megragadja ruházatának textúráját, a könyv hajtásait, sőt, a háttér finom árnyalatait is. A törpe ül, lazán egy nyitott könyvet tartva, miközben más dokumentumok és tárgyak, például egy kis orsó, szétszórtan hevernek körülötte. A kalap nagyszerűségérzetet ad a személyének, lenyűgöző kontrasztot teremtve a testalkata és az általános benyomás között. A kompozíció egyszerű, mégis mélyen megkapó, arra invitálja a nézőt, hogy elgondolkodjon az alany szerepéről és helyzetéről.