Ez a nyugodt jelenet egy békés tengerpartot ábrázol, amelyet az aranyló, lágy reggeli vagy késő délutáni fény ölel körül. A nyugodt víz végtelen kiterjedése egy halvány, szinte ragyogó ég alatt terül el. A horizont finoman elmosódik a tengerrel, végtelen béke és csend érzését keltve. Távol egy kis csónak lebeg, jelenléte visszafogott, mégis mesélő réteget ad a nyugodt vizekhez.

Jobbra három alak gyűlik össze egy kőből épült mólón; az egyik ül, a másik napernyővel áll, a harmadik kissé dőlve, pihenő és bensőséges pózban. Finom alakjaik kontrasztot alkotnak a tágas nyílt térrel, kiemelve az emberi kapcsolatot a természet határtalan nyugalmában. A művész finom palettát használ, melyet puha sárgák, rózsaszínek és kékek dominálnak, harmonikusan keverve őket, hogy meleget és álomszerű nyugalmat idézzen elő. A víz finom tükröződései és a finom ecsetvonások csendes, elmélyült hangulatot teremtenek, mely békés álmodozás pillanatába vonja be a nézőt.