A jelenet az intimitás és az egzotikum lenyűgöző keverékével bontakozik ki; egy napsütötte pillanat, mely a hárem falain belül került megörökítésre. A kompozíció mesterien használ egy boltívet, hogy keretezze az élénk városkép kilátását, egy vízfelülettel a horizont felé. A nyugalom érzése lengi át a jelenetet. Az előtérben alakokat találunk, akik látszólag egy csendes pillanatba merültek, a belső tér meleg ragyogásában fürödve. Ruházatuk gazdag kulturális örökségre utal, utalva a Kelet misztériumaira. A művész ecsetvonása laza és kifejező, a látható színvonásokkal építi fel a képet. A színek idézőek; a mélyvörösök, a gazdag narancsok és a földszínek egyesülnek, vizuális szimfóniát alkotva. Mintha a művész nemcsak egy jelenet megjelenését akarná megragadni, hanem a hangulatát és atmoszféráját is.