Ebben a nyugodt darabban két figura ül egymás mellett egy sziklaszirten, amelyet a naplemente lágy árnyalatai vesznek körül. A hideg kék tónusok nyugalmat és kontemplációt idéznek fel, miközben a nap finoman lóg a háttérben, emlékeztetve a nap végére. A figurák alatt a sziklás él dús fákkal van díszítve, sötét lombkoronájuk gyönyörűen kontrasztál a halvány éggel. Ez a műalkotás egy csendes pillanatot és nyugodt beszélgetést örökít meg, arra hívja a nézőket, hogy elképzeljék a két figura közötti gondolatokat a természet szépsége közepette.

A kompozíció mestermunka, egyensúlyban tartja a figurákat és a kiterjedt tájat anélkül, hogy megszorongatna bármelyik elemet. A tompa színpaletta, mély zöld fákkal és puha kék éggel, nyugalmat áraszt, elősegítve a meditatív reflexió érzését. Az érzelmi hatás mély; a jelenet úgy tűnik, hogy megfagyott az időben, lehetővé téve az introspekciót. Az emberek és a természet közötti harmónia megtestesítőjeként rezeg a hagyományos kínai tájképfestészet témáival is, ahol a környezet nem csupán háttér, hanem a narratíva résztvevője is.