Ez a festmény a fájdalom és az árulás zsigeri kifejezése. A művész egy meztelen alakot ábrázol, aki egy ágyon fekszik, testét számos apró seb jelzi, élénk, szinte erőszakos vörösben megjelenítve. A vér a lepedőre fröccsen, tükrözve az érzelmi zűrzavart. Egy férfi, feltehetően az elkövető, fölötte áll, fehér ingje szintén véres. Felettük egy transzparens hirdeti: „Néhány apró csípés!” – egy hátborzongató lekicsinylés. A kompozíció szigorú; a figurák el vannak különítve a kereten belül. A művész színek használata különösen feltűnő; a halvány bőr, a kárminvörös vér és a lepedők ragyogó fehérsége közötti kontraszt felerősíti a borzalom és a sebezhetőség érzését. Az összkép mélyen nyugtalanító, a szenvedés és az erőszak következményeinek nyers ábrázolása.