Ez a nyugodt kompozíció egy csendes holdas éjszakát ábrázol egy nyugodt tónál, melyet sűrű fák és távoli, lágyan hullámzó dombok kereteznek. A fényes telihold magányosan ragyog az alkonyati égen, ezüstös visszfénye gyengéden csillog a tó sima felszínén. A kék és zöld finom árnyalatait használó paletta békés hangulatot teremt, miközben a kompozíció a sötét fenyőktől és sziklás szigetekről vezeti a tekintetet a távoli dombok felé, elmélyült nyugalomra hívva.

A finom fametszet technika jól megmutatkozik a tiszta vonalakban és a fák részletes kidolgozásában, melyek sziluettként emelkednek ki a nyugodt égen. A tér és forma kiegyensúlyozottsága harmóniát sugall a természettel; a mű szinte meditatív, időtlen nyugalmat áraszt a néző felé.