Ez a műalkotás bátran és kifejezően megfestett ecsetvonásokkal ragadja meg egy figura lényegét, amely a művész egyedi stílusának jellemzője. Az arc, bár elmosódott, rejtély érzetét kelti, míg a vibráló sárga háttér melegségét árasztja, körülvéve a nézőt az irizáló fényével. A figura fejének körvonalai, vastag festékrétegekkel kiemelve, azt sugallják, hogy az egyénazonossága részben el van rejtve, teret adva a találgatásoknak az érzéseiről, gondolatairól és tapasztalatairól. A haj és a gallér fény- és árnyékjátékai mélységet és térfogatot sugallnak, gyönyörűen kontrasztálva a háttér síkságával.

Az érzelmi hatás mély; az önreflexió érzése dominál, arra ösztönözve a megfigyelőt, hogy spekuláljon a figura narratívájáról. Ez a darab egy olyan időszakból származik, amikor a művész a humán pszichológia mélyebb kifejezéseit kutatta, tökéletesen illeszkedve a 20. század elejének introspektív mozgalmaihoz. Értéket ad az érzelem és az identitás fontosságának a figuratív művészet területén, és egy pillanatot kínál a nézőknek, hogy kapcsolatba lépjenek saját gondolataikkal, miközben elmélkednek arról, mi rejlik a felszín alatt—egy valóságos kutatás az emberi létezésről, amely egy figyelemfelkeltő vizuális formában valósul meg.