A jelenet egy komor, viharos égbolt alatt bontakozik ki; a konfliktus következményeinek tanúja. A kompozíciót a bukottak uralják: egy lovakból álló gubanc, melyek formái a drámai chiaroscuroban jelennek meg. A művész vastag, kifejező ecsetvonásokat használ, tapintható textúrát teremtve – szinte érezhető a föld érdessége, a vér ragacsossága. A színpaletta komor, a földesbarnák, a mély feketék és a bíborvörös fröccsenések dominálnak, ami éles kontrasztot alkotva fokozza a festmény érzelmi hatását. Egy távoli táj sejtelmesen utalva, finom hátteret ad a tragédiának. Ez a veszteség és a háború brutális valóságának nyers és zsigeri ábrázolása, a lovak, egykor az erő és a kegyelem szimbólumai, most összetörve és legyőzve hevernek. Nehéz szívvel távozom, de mély tisztelettel a művész rendíthetetlen tekintete előtt.