Ez a festmény a nyugalom pillanatát ragadja meg; egy gazdag, sötét öltözékben ragyogó cserkesz alak egy pompás fehér ló mellett áll. A ló, gondosan megfestett szőrzetével és kidolgozott nyerggel díszítve, nyugodt méltósággal bír, tükrözve kezelőjének nyugodtságát. A művész mesterien használja a fényt, hogy kiemelje a ló formáját, szembeállítva tiszta fehérjét a háttér és a cserkesz ruházatának sötétebb árnyalataival. A távolban lévő hegyek, finoman elmosva, hatalmas tájra utalnak.

A kompozíció kiegyensúlyozott, a figurák középpontban, a néző tekintetét lehorgonyozzák; ez a férfi és az állat portréja, egy kimondatlan kötelék egyesíti őket. Delacroix jellegzetes ecsetvonásai dinamikus textúrát adnak, amely felidézi a körülöttük lévő levegőt; olyan érzés, mintha nyújthatnánk a kezünket, és megérinthetnénk a puha szőrzetet. A távolban lévő alakok nyüzsgő tevékenység jelenetét sugallják, tovább fokozva az előtérbeli jelenet nyugalmát.