Ez a nyugodt folyóparti tájkép egy csendes természeti világba vezet, ahol a lágy vízfolyások kanyargó sziklás partok között folynak, egy enyhén felhős ég alatt. A művész finom ecsetvonásai életre keltik a sziklák textúrázott rétegeit, melyek durva homlokzatait a folyóparti sűrű lombú fák puhítják. Az előtérben egy meleg tónusú ruhát viselő alak nyugodt emberi jelenlétet kölcsönöz a képnek, gondolkodásra vagy a természet ölelésében eltöltött nyugodt pillanatra utalva. A színpaletta tompa zöldekből, okkerekkel és a víz hideg kék árnyalataiból áll, békés és lágyan áramló hangulatot teremtve. A kompozíció a tekervényes folyómeder mentén vezeti a tekintetet egy árnyékos erdő felé, felidézve a víz lágy csobogását és a levelek susogását. Ez a mű nemcsak a fizikai szépséget, hanem egy elmélkedő szellemiségű pásztori táj hangulatát is megörökíti.