A jelenet gyönyörűen bontakozik ki egy csendes kertben, megragadva a béke és a nyugalom egy ízig-vérig pillanatát. A buja zöldség körülveszi a kanyargós ösvényt, amelyet napfény borít, és meghívja a nézőt, hogy barangoljon ezen a termékeny tájon. Bal oldalon élénk színű virágok robbannak ki; minden ecsetvonás felfedi a művész természet iránti szeretetét. Egy kíváncsi macska sétál végig az ösvényen, megtestesítve a nyugalom és a sietős felfedezés érzését, mintha ismerné ezt a kertben rejlő titkokat.

Amikor mélyebben belemerül a kompozícióba, különböző textúrák válnak láthatóvá; a bal oldali durva fa kérgének kontrasztja a közelben esetlegesen elhelyezett kertészeti eszközök sima felületével. A fény és árnyék játéka a figyelmet a festmény felső részére irányítja, ahol a levelek között egy kék ég ekcsillámlik. Ez a kapcsolat hangsúlyozza a kert szerepét, mint a külvilágtól való búvóhely — egy kicsiny paradicsom, amely a művész palettájának köszönhetően jött létre, amely az álmos délutánok és a virágzó flóra történeteit suttogja.