Ez a műalkotás egy nyugodt, kissé nosztalgikus ír vidéki tájat mutat be, ahol egy hatalmas, kanyargó ágú fa uralja a képet, mely elegánsan terül el a vásznon. A finom tintával készült mosások és a lágy szépia árnyalatok időtlen, lágy hangulatot kölcsönöznek az összképnek. A háttérben homályosan kirajzolódik Lea kastélyának kontúrja, középkori tornyaival, melyek Írország gazdag történelmi múltjára utalnak. Az előtérben lovas figura és mások ülnek a fa alatt, illetve egy kis nádfedeles kunyhó mellett, akik a vidéki élet mindennapi történeteit sugallják. A természet, az emberi élet és a történelmi építészet harmonikus egyensúlya nyugalmat és elmélyülést hív elő.