A mű egy békés pillanatot örökít meg a folyó partján. Három, lágy fényben fürdő alak a középpontban. Az egyik, karmazsinvörös fejkendővel, finoman igazítja azt, míg a többiek a közelben ülnek, formájukat a művész kezének finom ecsetvonásai finoman definiálják. A jelenet a nyugalom és az intimitás érzetét idézi, mintha egy privát, napsütötte intermezzo szemtanúi lennénk. A folyó lágyan folyik a háttérben, jelenléte mélységérzetet és teret teremt. A művész fény-árnyék használata kiváló, a figurák szinte beleolvadnak a tájba, harmóniát teremtve köztük és környezetük között.