Ebben a gyengéd és bensőséges jelenetben két fiatal lány mélyen elmerül a virágrendezés finom tevékenységében. A művész mesterien ragadja meg a gyermekkor ártatlanságát és csendes örömét az arcukon és mozdulataikon keresztül. A lányok mezítláb ülnek a padlón, körülöttük szerteszét szóródott virágok lágy rózsaszín, vörös és lila árnyalataiban, amelyek gyönyörű kontrasztot alkotnak a háttér tompa földszíneivel. A fény gyengéden simogatja az arcukat és ruhájukat, finom, mégis pontos realizmussal kiemelve a szövetek és szirmok textúráját.

A kompozíció gondosan kiegyensúlyozott, a két alak az előtérben természetes, póz nélküli helyzetben foglal helyet, amely meghívja a nézőt, hogy belépjen világukba. A színpaletta meleg barnákat és élénk virágárnyalatokat dominál, melegséget és nyugalmat sugározva, míg a finom ecsetvonások tapintható minőséget kölcsönöznek a jelenetnek. Ez a mű nemcsak a művész technikai tudását tükrözi, hanem érzelmi meleget is közvetít, ünnepelve a fiatalság ártatlanságát és a természetben, valamint a társaságban a 19. század végén fellelhető egyszerű örömöket.