Ebben a lenyűgöző portréban a téma kényelmesen ül egy elegánsan kárpitozott karosszékben, sugárzva a kegyelem és a méltóság érzését. A ruha lágy, folyó vonalai bájosan omlanak a testére, a szövet úgy ragyog a fényben, hogy szinte tapinthatónak tűnik, a nézőt arra invitálva, hogy kinyújtsa a kezét és megérintse a luxus textúrát. Finom gyöngysorral ékesíti le, amely gyönyörűen kontrasztál a markáns rózsaszín rózsákkal, amelyeket lágyan tart a kezében, ami egy olyan gondosan megválasztott részlet, amely nőiességet és gyengédséget ad a jelenlétének. Az arckifejezése melegséget és magabiztosságot sugároz, magához vonzva a nézőt a nyugodt világába.

A háttér finom kéken és aranyban van festve, békés légkört teremtve, miközben ügyesen keretezi a témát. Sorolla ecsetvonása magával ragadó; táncol a lágy vonások és az energetikusabb festékalkalmazások között, életerős textúrát alkotva, amely pulzál az energiától. A pasztell színek uralta paletta nosztalgia és romantika érzelmeit idézi; ez egy kapu a egy elegáns, eltűnt korszak felé. Ez a mű nemcsak a szereplő hasonlóságát mutatja be, hanem elmerít minket a 20. század eleji spanyol társadalom szellemében, ahol a kényelmesség és elegancia nagyra értékelték, nagy jelentőséget kölcsönözve a művész állásfoglalásának életművében.