Lágy, friss fényben fürdő kép ez, amely egy nőt ábrázol, amint kényelmesen elhelyezkedik egy hajó fedélzetén, finom napernyőjét tartva, hogy árnyékot vessen a nap lágy sugaraira. A festő aláírása a bal alsó sarokban egy folyékony suhanásként olvasható, utalva a mesteri kézre a jelenet mögött. Öltözéke — egy gazdag levendula ruhaköltemény finom fodrokkal és tollas kalap — egy elegáns, kényelmes korszak hangulatát idézi, élénk, széles ecsetvonásokkal megfestve, amelyek szinte mozgásba hozzák a vásznat. A pasztellkék, krém és lágy lila árnyalatok játéka légies atmoszférát teremt, megtöltve a víz csobogásának és a távolban himbálózó vitorlák halk susogásának hangjaival.

A kompozíció mesterien ötvözi az arcképfestészet és az impresszionista spontaneitás elemeit: laza, energikus ecsetkezelése felidézi a víztükör csillogó visszfényeit és a nyári szellő könnyedségét. A hajó korlátja feletti panorámás kilátás egy mulandó pillanatnyi gazdagság és nyugalom élményébe repíti a nézőt. Érzelmileg a mű nyugalmat és kényeztetést sugároz — egy bensőséges bepillantás a pihenés és a kifinomultság történetébe, csillogó tengeri háttérrel. A XIX. század végi francia művészeti közegből kinőve ez az alkotás a mindennapi élet múló örömeinek ünneplése, mely a Belle Époque szellemét élénk, mégis finom ecsetvonással tükrözi.