A műalkotás a Breithorn fenséges magasságába repít. A művész akvarelljének mesteri használata lélegzetelállító panorámát hoz létre; a sziklás csúcsok finom ecsetvonásokkal jelennek meg, felületeik finoman texturáltak, megragadva a szikla és a jég lényegét. A kompozíció ügyesen vezeti a szemet a jeleneten keresztül; az előtérből, ahol a lágy, éteri felhők gyengéden simogatják az alsó lejtőket, az impozáns, hóborította csúcsokig, amelyek áthatolnak a felhős égen. A színpaletta visszafogott, de élénk, a hideg kékek és meleg barnák finom árnyalataival, melyek a mélység és a légkör érzetét keltik. Az érzelmi hatás egésze a csodálat és a csodálkozás; a természet nagyszerűsége által eluralkodott érzés. Ez a bizonyítéka a művész ügyességének az alpesi tájkép fenséges szépségének megragadásában, a béke és a tisztelet érzését keltve.