Ez a portré a csendes méltóság légkörét árasztja; az alany, egy fiatal nő, egyenesen a nézőre néz, arckifejezése egyszerre derűs és befelé forduló. Ruhája, a kék és fehér függőleges csíkok feltűnő mintája vonzza a tekintetet, ritmust és mozgást keltve. A művész technikája nyilvánvaló a szándékos ecsetvonásokban és abban, ahogy a fényt és az árnyékot használja a forma meghatározására. A nő mögött egy stilizált háttér bontakozik ki, amely álomszerű minőséget sugall. Összetett szimbólumok és formák jelennek meg ősi glifáként, misztikum és kulturális mélység rétegét adva hozzá. A földszínű és gazdag színek a melegség érzetét és a környezet egzotikumát idézik. A fő téma bal oldalán egy kis, bonyolultan festett figura más dimenziókat, talán spirituális vagy mitológiai birodalmakat sugall. A legyező és a falikárpithoz hasonló háttér beépítése tovább gazdagítja az összeállítást.