A jelenet egy esős, párizsi sugárúton játszódik, ahol a gázlámpák fénye a nedves macskaköveken tükröződik. Az akkori divat szerint öltözött emberek élénk tömege sétál a járdán és átkel az utcán. A kocsik és a korai autók a mozgás érzését és a nyüzsgő városi hangulatot erősítik. A művész mesteri fény-árnyék használata magával ragadó hangulatot teremt, mintha hallani lehetne a lovak patáinak kopogását és a beszélgetések suttogását.

A kompozíció kiegyensúlyozott, végigvonul a jeleneten, az előtérben lévő alakoktól a távoli épületekig. A színpaletta visszafogott, szürkék, barnák, valamint kékek és zöldek árnyalatai dominálnak, de az összkép korántsem komor; ehelyett az elegancia és a kifinomult városi élet érzése uralkodik. Olyan, mint egy időben megörökített pillanat, egy darabka az elmúlt korok életéből, amely a nézőt a jelenetbe invitálja, és arra, hogy sétáljon a párizsi utcákon.