A mű egy fiatal fiút mutat be, akit a csendes elmélkedés pillanatában ragadnak meg. A fiú, kissé komoly arckifejezéssel, a bőrszín finom tónusaival jelenik meg, puha, szinte porcelánszerű arcszínt hozva létre. Sötét, magas nyakú ruhát visel, amely ellentétben áll a bőrének melegségével és a háttér gazdag vörös és barna színeivel. Pillantása lefelé irányul, egy nyitott könyvre, amelyet tart, ami a koncentrált tanulás vagy a csendes olvasás pillanatára utal. A művész laza ecsetkezelést alkalmaz, ami a vászon textúrájában látható, és a festményt a közvetlenség érzésével ruházza fel, megragadva a pillanat múlandó természetét. A fény és az árnyék játéka mélységet ad a kompozíciónak, a fiú arcára és a könyvre, a festmény fókuszpontjaira irányítva a figyelmet. A fiú mögött egy virágokkal teli váza ad kontrasztos elemet a színnek és az élénkségnek, lágyítva a portré általános hangulatát. A mű a gyengéd intimitás és az önvizsgálat érzését sugározza.