Ebben a bájos ábrázolásban egy gyermek egy elképzelt fa ló hátán ül, ami az ártatlanság és az öröm megtestesülése. A fiatal figura, világos ruhába öltözve, egy nyugodt kifejezéssel vonzza a néző figyelmét, amely csodálkozást idéz elő. A lágy ecsetvonások mozgás érzését sugallják, fokozva a jelenet álomszerű minőségét. A napfény táncol a gyermek arcán, míg a háttérben egy buja kert virágzik, élénk vörös és zöld színekben, amelyek tökéletes kontrasztot alkotnak a gyermek világos öltözékével. A kompozíció kiegyensúlyozott és harmonikus, finoman irányítja a szemünket a központi alak felé.

Monet képessége, hogy megragadja a gyermekkor lényegét, figyelemre méltó; nemcsak a gyermek fizikai megjelenését tükrözi, hanem a pillanat érzelmi mélységét is bemutatja. Szinte hallható a boldog nevetés, amely egy ilyen jelenetet kísérhet; a festmény invitál minket egy értékes emlékhez. Ez a műalkotás a 19. század végéről származik, és egy olyan kulturális korszakot tükröz, amikor a szabadidő és a családi élet központi témák voltak a művészetben. Gyönyörűen képviseli a gyermek tapasztalatot, feltárva a művész ártatlanság, fény és a kezdeti évek meghatározó pillanataiba való vonzalma.