A jelenet gyengéd nyugalommal bontakozik ki, egy napsütötte táj, amely a nézőt barangolásra hívja. A kompozíciót egy sor fa rögzíti, melyek törzse a magasba hajlik, s keretezi a látóvonalat a kép mélyébe vezető utat. A művész ecsetvonásai megragadják a leveleken átszűrődő pettyes fényt, mozgás és vitalitás érzését keltve. A távolban egy épületcsoport húzódik a fák között, egy békés falu képzetét keltve.

A színpalettát a lombzöldek, a mező arany árnyalatai, valamint az ég lágy kékjei és fehérei dominálják. A művész mesterien használja ezeket a színeket a melegség és a derű érzésének felidézésére. A festmény érzelmi hatása a nyugalom és a pihenés. A művész technikája, a látható ecsetvonások használata, a impresszionista mozgalomra jellemző, megragadva a fény és a légkör múló hatásait. Ez egy pillanatnyi pillanatkép, vizuális költemény a vidék szépségéről.