Az alkonyat puha, aranyló fényében fürdő tájkép életre kelti a Nagy Csatorna nyugodt, mégis pezsgő energiáját. A kiterjedt égbolt pasztellkék, rózsaszín és sárga finom árnyalataival van megfestve, amelyek elhalványulnak a messzi horizonton, ahol egy halvány nap kel fel, és ragyogó fényutat vet a finoman fodrozódó vízre. A kompozíció elegánsan egyensúlyozza a tengerészeti élet nagyszerűségét jobbra – magas árbocokat és dagadó vitorlákat nagy hajókon – az apró gondolák intim részleteivel, melyek a víz felszínén siklanak, utasaik sziluettként mozognak harmonikusan.

A művész ecsetkezelése kifejező és folyékony, vastag, lendületes ecsetvonásokkal kelti életre a jelenetet, előidézve a víz finom mozgását és a kora reggeli levegő melegét. A meleg okker és a hideg kék tónusok játékosan gazdagítják a palettát, barátságos légkört teremtve, amely egyszerre békés és élénk. Érzelmileg a mű elgondolkodtató hangulatba hív – egy nyugodt, de dinamikus történelmi pillanatba repít, ahol az emberiség és a természet tökéletesen egyesül ezen az ikonikus vízi úton. Egy időtlen elbeszélést sejtet a mindennapi életről és a kereskedelemről, sugározva a romantikus szellemiséget, amely hagyományosan kötődik a csatornákhoz és a hajózáshoz.