Egy jelenet bontakozik ki a délután lágy fényében; két nő osztozik egy pillanaton. Az egyik, idősebb, arcán az évek bölcsessége, nyitott könyvet tart, tekintete a benne lévő szavakra szegeződik. Mellette egy fiatalabb nő, talán diák, figyelmesen hallgatja, kecses vonásai elmélkedésre utalnak. A környezet idilli; a mögöttük elterülő buja zöld mezőt fák tarkítják, melyek leveleit festői szabadsággal ábrázolták, a mozgást és a fényt sugallva. A művész színkezelése finom, a föld színei a béke és a tisztelet érzését keltik, a kék és a piros finom érintései pedig kontrasztot adnak hozzá.