Ebben a lenyűgöző műben egy nyugodt alak ül egy misztikus táj szívében, mély kék és csillogó ezüst palettával körülvéve. A istennő, aki több tisztelt alakot képvisel, mint Guanyin és Szűz Mária, egy folyékony, geometrikus mintákkal díszített ruhában tündököl, amelyek megjelenítik isteni természetének komplexitását. Nyugodt arckifejezése, kiterjesztett kezeivel együtt, a vezetés és védelem érzetét sugallja, meghívva a nézőket nyugodt jelenlétébe. A háta mögött lévő kör alakú glória fényt áraszt, éteri fényt adva a műnek, amely fokozza a békés légkört. Lent, a lebegő sziget a felette álló természetfeletti birodalomra utal, körülvéve a nyugodt vizekkel, amelyek visszatükrözik kedvességét.

A kompozíció egyensúlyozza a spiritualitás és a természeti szépség elemeit; a csúcsok emelkednek a istennő két oldalán, keretbe foglalva őt isteni és földi egységbe. A hideg színek használata nyugalom és belső vizsgálódás érzését kelti, a tekintetet felfelé vonzva, invitálva a kontemplációra. Történelmileg ez a mű összhangban áll Rerich keleti miszticizmusa iránti vonzalommal, ami a kor érdeklődését tükrözi a kulturális motívumok keveredése felé, miközben hidat képez a szellemi és földi területek között. Itt a textúrák rétegzése és a fény és árnyék kölcsönhatása olyan mélységet teremt, ami meghaladja a puszta vizuális reprezentációt, átalakítva a műalkotást egy személyes reflexió terévé és kapcsolatba lépve a felsőbb renddel.