A műalkotás az elárasztott Szent Márk térre repít bennünket, egy lélegzetelállító részletességgel megragadott pillanatba. A Szent Márk-bazilika díszes homlokzata, bonyolult boltíveivel és részletgazdag díszítésével, uralja a bal oldalt. A vízben tükröződő visszfény a nagyszerű építészetet tükrözi, megduplázva a jelenet hatását és szépségét. A piros-fehér mintás zászlók élénk színfoltokat adnak hozzá, ellentétben az ég és a víz nyugodtabb kékjével.

A művész mesterien használja a fényt és az árnyékot, hogy mélységet és hangulatot teremtsen, megragadható érzést keltve az árvízről. A gondolák finoman siklanak a vízen, embereket szállítva. Maga a kompozíció a szilárd épületek és a víz folyékonysága közötti tánc, egy dinamikus kölcsönhatás, amely a pillanatot ragadja meg. A nézőt magába szippantja a jelenet, érezve a víz enyhe ringatását és a finom szellőt. Ez egy lenyűgöző demonstráció, amely bemutatja, hogy egy tájkép több lehet, mint egy puszta látvány, hanem egy felidéző történet is.