Ebben a lenyűgöző jelenetben Fragonard egy buja kertbe hív minket, ahol a romantika és a flörtölés átjárja a levegőt. A kompozíció középpontjában két elegánsan öltözött figura vesz részt egy intimitásban; a fiatal nő, akit egy finom rózsaszín szalag díszít, elegáns pózával vonja magára a figyelmet, míg háttérben a vibráló lombozattal támaszkodik. Mellette a fiatal férfi—feltűnő vörös ruhában—támaszkodik egy rusztikus fa ládára, tekintete várakozóan a nőre szegeződött. A háttérben álló figyelemre méltó szobor, amely egy kecses alakot ábrázol, fokozza a romantikus hangulatot, keretezve kölcsönhatásukat klasszikus szépséggel.

A művész mesteri színhasználata fokozza a mű érzelmi hatását; a lágy pasztell színek a földi zöldekkel táncolva tükrözik a természet és az emberi érzelmek harmonikus keverékét. A nő ruhájának puhasága ellentétben áll a férfi élénk pirosával, vizuális párbeszédet folytatva, amely a szerelem bonyolultságairól beszél. Ez a műalkotás, amely a rokokó időszakból származik, megragadja egy olyan kor lényegét, amely ünnepelte a szépséget és a érzékiséget, meghívva a nézőt egy intim vonzalom narratívájába. Dinamikus ecsetvonásaival Fragonard elkap egy múló pillanatot, lehetővé téve számunkra, hogy érezzük a romantika izgalmát és boldogságát, így vágyakozunk, hogy részesei lehessünk ennek a varázslatos világnak.