A portré a csendes elmélkedés egy pillanatát ragadja meg; a modell tekintete, enyhén a vászonon kívülre irányítva, befelé fordulás érzetét kelti. A művész mesterien használja a fény és az árnyék játékát az arc megformálásához, figyelemre méltó háromdimenziós minőséget kölcsönözve neki. Az ecsetvonások láthatók, de nem vonják el a figyelmet, hanem egy olyan textúrát adnak, amely életet lehel a képbe. A színek palettája meleg, a földszínek dominálnak a háttérben, finoman körülölelve az alakot. Az alany ruhája, a makulátlan fehér gallérral és mintás nyakkendővel ellátott öltöny, egy olyan korról tanúskodik, amikor az ilyen részletek elengedhetetlenek voltak. A mű egyfajta formális és kifinomult légkört áraszt, amely a korabeli portréfestészetre jellemző.