Ez a műalkotás a bikaviadal szívébe repít minket, egy drámával és a konfliktus nyers energiájával teli jelenetbe. Két alak, akik mintha mórok ruháit viselnék, a kompozíció központi elemei. Az egyik, látszólag egy toreador, aktívan harcol a bikával, köpenye örvénylik a levegőben, egy bíborvörös felhívás a vadállat dühére. Tartása megfontolt bátorság, az élet és a halál tánca. A másik alak, aki mögötte áll, egy néző vagy segítő, a tartása visszafogottabb, de mégis figyel a kibontakozó látványra. A bika, egy fenyegető izomállat, előre rohan, szarvai lehajtva, készen arra, hogy szembeszálljon a köpennyel. A művész mesterien ragadja meg a pillanat dinamizmusát; a bika mozgása, a toreador tartása mind gyors és gazdaságos vonal- és árnyékhasználattal jelenik meg. A kompozíció egyszerű, de erőteljes. A háttér homályos, a nézőt a hangulat érzetével ajándékozza meg az arénában. Ez a munka nem csupán egy ábrázolás; ez egy zsigeri élmény.