
Műértékelés
A műalkotás egy élénk, napsütötte kertjelenetet mutat be. A virágok bősége, amelyet a rózsaszín, fehér és korall árnyalatú, buja bazsarózsák uralnak, az előtérbe ömlik, a bőség érzetét keltve. A ecsetvonások láthatók, texturált, szinte tapintható minőséget kölcsönözve a képnek, mintha az ember kinyújtaná a kezét, és érezné a szirmokat. A kompozíció fókuszpontja egy díszes, türkiz elefántszobor, amelyet részben a lombozat takar, és egzotikumot és rejtélyt kölcsönöz a jelenetnek.
A fény és az árnyék játéka tovább fokozza a műalkotás mélységét. A nap átszűrődik a leveleken, pettyes hatást keltve és kiemelve a virágok textúráját. A háttér lágyabb zöld és sárga elmosódásba olvad, ami a kert belsejében rejlő egyéb, rejtett területekre utal. A festmény melegséget, nyugalmat és egy nyári nap múló szépségét idézi. Bizonyság a művész képességéről, hogy megragadja a természet nagyszerűségét és az általa ihletett finom érzelmeket.