A portré a csendes szemlélődés pillanatát ragadja meg, a modell tekintete a láthatatlanba réved. Arckifejezése, a derű és talán egy kis melankólia keveréke, magával ragad. A művész technikája mesteri; a lágy ecsetvonások könnyedén formálják arcának finom íveit, a fény és árnyék finom játéka életet lehel a vászonba. A gallér krémes fehérje és a gyöngyök lágy ragyogása gyönyörű kontrasztot alkot a sötét háttérrel, mélységet adva és kiemelve vonásait. Ez egy finom tónusokból és textúrákból álló szimfónia, amely egy elmúlt kort idéz.