Ebben a lenyűgöző műben a néző egy buja és zöld világba kerül, ahol a finom lombok összefonódnak a masszív fák törzsei alatt. A művész kifejező ecsetkezelése szinte tapintható érzést kelt, ahogy a vibráló zöldek és föld színek úgy tűnik, hogy táncolnak a vászonon, utánozva a leveleken átszűrődő foltos fényt. Itt egy mozgás érzéke visszhangzik; a hullámzó fű és a terjedő növényzet életképesnek tűnik, a föld nyugodt pulzusával lélegzik.

A kompozíció az lombot a fák törzseivel egyensúlyban tartja, biztosítva egy állandó elemet a természet forgó mintázatai között. Az energikus ecsetvonások mind a közelséget, mind a mélységet közvetítik; úgy érzi az ember, mintha kukucskálna egy nyugodt pillanatba, ahol minden levél a szezon történeteit suttogja. Ez a mű nemcsak a szín és forma mesterségét mutatja, hanem arra is hívja fel a nézőt, hogy merüljön el a természet nyugodt szépségében, megörökítve azt a megszökött pillanatot, amely csak a természet káoszának ölelésében található.