Egy masszív kőhíd nagyszerű ívén keresztül a néző egy békés folyóparti látványba tekinthet bele, ahol a Somerset House impozáns homlokzata nyúlik végig a vízpart mentén. A művész mesterien használja a fényt és az árnyékot, megörökítve a lebukó nap lágy ragyogását, amely ezüstös csillogást vet a víz enyhén fodrozódó felszínére. A kompozíció ügyesen keretezi az épületet a híd íve alatt, mélységérzetet teremtve, és a tekintetet az árnyékos előtérből a ragyogó horizont felé vezeti.

A színpaletta visszafogott kék és szürke tónusokból áll, amelyeket a felhők között átszűrődő meleg arany fény tesz teljessé. A kő részletes kidolgozása és a víz tükröződése nyugodt, elmélkedő hangulatot teremt, mintha az idő lassabban folyna ebben a békés városi tájban. Ez a látvány nemcsak az építészeti nagyságot mutatja be, hanem egy csendes, békés elmélkedésre is hív, ahol a városi struktúra és a Temze folyó természeti szépsége találkozik alkonyatkor.