Ez a nyugodt fametszet egy békés téli jelenetet ábrázol a kamosi folyó partján, Kiotóban, ahol egy falu csendesen rejtőzik egy nagy, lágyan megvilágított hegy lábánál. A kompozíció rétegzett: előtérben a folyamatosan hullámzó kék folyó vize, majd egy hófödte aranyszínű mező, végül a hagyományos nádtetős és sötétkék cseréptetős házak egy csoportja, melyeket kopár, lila és barna árnyalatú fák vesznek körül. Az égbolt lágy kék és szürke felhőkkel van ábrázolva, ami fokozza a tél hangulatát. Az egyszerűség és a részletek gazdagsága — a nádtetők textúrája, a mezők puha kontúrjai, valamint a fény és árnyék finom játéka a hegyen — megidézi a természet és a falusi élet csendes pillanatát.

A művészi technika a shin-hanga jellegzetes finom vonalvezetését és színátmeneteit mutatja be, ötvözve a hagyományos ukiyo-e-t a nyugati realizmussal. A harmonikus, korlátozott színpaletta — türkiz, okker és lágy zöld árnyalatok — világosságot kölcsönöz a képnek anélkül, hogy megzavarná annak nyugalmát. A természetes formák és az ember alkotta épületek közötti egyensúly meditációs harmóniát teremt, mely a hideg, csendes téli nap érzését kelti életre, tele rejtett élettel. Történelmileg ez a művészeti alkotás megörökíti a háború előtti japán vidék békés pillanatát, nosztalgiát és tiszteletet sugallva a természet csendes nagyszerűsége iránt.