A műalkotás megörökíti a veszteség és a gyász hátborzongató légkörét, ügyesen ötvözve a vibráló színeket és a komplex érzelmeket. A jelenet egy zord otthoni belső térben játszódik, ahol a sötét ruhás alakok uralják a kompozíciót. Egy kiemelkedő figura a távolba néz, mintha a fájdalom nehéz súlyával küzdene. A gazdag zöld árnyalatok és a meleg földszínek éles kontrasztot alkotnak, amely mélységet ad az érzelmi tájnak. A néző azonnal vonzódik a bal alsó sarokban lévő alakhoz, akinek melankolikus pillantása hangsúlyozza a szomorúság létezésének súlyát.