A festmény a roueni kikötő csendes szépségének pillanatát ragadja meg, amelyet a lenyugvó nap meleg fénye ölel át. Az égbolt lágy árnyalatok szimfóniája, finom ecsetvonásokkal, amelyek keverik a sárgát, narancsot és a levendula árnyalatát. A napfény lefelé árad, tükröződik a vízen, és diffúz, éteri fénnyel világítja meg a jelenetet. A kompozíció kiegyensúlyozott, a kikötővel, a hajókkal és a távoli épületek sziluettjével. Az ecsetvonások lazák és kifejezőek, a művész stílusára jellemzőek, közvetlenséget és életet adva a festménynek. A jelenet a béke érzését idézi, és a nézőt a kikötő hangulatába vonzza. A fény és az árnyék finom kölcsönhatása mélységet és dimenziót hoz létre, fokozva a műalkotás realizmusát és érzelmi mélységét. A művész képessége a fény múló hatásainak megragadására valóban figyelemre méltó.