A portré egy fiatalembert, talán egy kamaszkor küszöbén álló fiút örökít meg, finom, szinte éteri minőségben. Tekintete közvetlen, de lágy, mind az introspekció érzését, mind pedig a kapcsolódásra való finom felkérést közvetíti. A művész fényhasználata mesteri; simogatja az alany arcát, kiemelve az arcán a finom pirosságot és a szeme kékjét, melyek ettől élettől csillognak. A háttérben lévő laza ecsetvonások mélységérzetet keltenek, lehetővé téve a figura felbukkanását a ködös, álomszerű atmoszférából. Egy arany gömböt tart a kezében, melynek részletei aprólékosan kidolgozottak, intrikát és titokzatosságot adva a kompozícióhoz, utalva az alany rejtett érdeklődési köreire vagy törekvéseire. A fehér ingének puha, folyó anyaga éles kontrasztot alkot a sötétséggel, a néző tekintetét a fiatalember nyugodt arcára vonzza.