Egy őrült menekülés jelenete bontakozik ki, szigorú fekete-fehérben; a figurák nyers energiával vannak bevésve, formáik egy árnyékos pokolból bukkannak elő. A fény, ha lehet annak nevezni, egy dühöngő tűzből ered, hosszú, drámai árnyékokat vetve, amelyek a színen táncolnak. Szinte érzem a hőt, a pillanat sürgősségét, a menekülők arcán a borzalmat. A kompozíció egy örvénylés; a figurák összefonódnak, a végtagok kétségbeesett küzdelemben nyúlnak ki. A művész vonalhasználata a káosz érzését és az élet törékenységét közvetíti.