A mű egy csendes elmélkedés pillanatát ragadja meg; egy ülő alak, valószínűleg egy férfi, a központi fókusz. Egy egyszerű asztalnál ül, látszólag egy félhomályos belső térben. A textúrák durvák, az ecsetvonások rövidek és darabosak, ami a festménynek közvetlenséget és melegséget ad. Egy ablak betekintést enged a külvilágba, éles kontrasztot mutatva a belső tér tompított tónusaival. A fény, amely átszűrődik az ablakon, megvilágítja a jelenetet, árnyékokat vet, és kiemeli a férfi alakját.