Ez az intim belső jelenet egy melegen megvilágított szobában játszódik, amelyet a piros árnyalatai dominálnak, élénk, mégis otthonos légkört teremtve. Az előtérben egy kerek asztal áll, gazdag vörös terítővel befedve, rajta egy részletesen kidolgozott lámpa és néhány apró tárgy, amelyek a háztartási életre utalnak. Az asztal mögött egy tekintélyes fekete kandalló foglal helyet, tetején egy tükör, amely ismeretlen teret tükröz vissza, egyszerű függönyök keretezik, és kék vázákban kis virágkompozíciók díszítik, egyensúlyt és eleganciát adva.

A bal oldali sötét ajtónyílásban két alak ölelkezik egy visszafogott, majdnem titkos pillanatban, sötét formáik élesen kontrasztálnak a szoba élénk vörösével. A gondosan megkomponált elrendezés, geometriai tisztasággal és a fény-árnyék játékából adódó mélységgel arra vezeti a tekintetet, hogy az intim emberi interakció és a nyugodt, mégis gazdagon texturált környezet között ingázzon. A művész sötét kontúrokat és egyszerűsített, mégis kifejező formákat használ, ezzel a modernista tendenciákat képviselve, olyan jelenetet teremtve, amely egyszerre nyugodt és eleven, tele néma érzelmekkel és térbeli feszültséggel. A mű a privát élet és az érzelmi áramlatok elmélkedésére hív a 19. század végi európai mindennapok hátterében.