A mű egy hatalmas méretű és drámai feszültségű jelenetet mutat be. A kompozíciót egy kolosszális figura uralja, egy óriás, akinek alakja a felhők és árnyékok örvényéből emelkedik ki. Tartása konfrontatív; pillantása, bár láthatatlan, burkoltan lefelé irányul. A széles ecsetvonásokkal és a földszínek korlátozott palettájával megjelenített figura nyers erő és a közelgő erőszak érzését sugározza. Alul, a tájban, a káosz jelenete bontakozik ki; a pánikba esett tömeg, rendetlenségben menekülve, eltörpül a fenti titántól. Az óriás fenyegető jelenléte és a menekülő alakok sebezhetősége közötti éles ellentét felerősíti a festmény érzelmi hatását, a rettegés érzését és az emberiség jelentéktelenségét idézve egy nyomasztó erővel szemben. A sötét, baljós színek használata és a fény és árnyék drámai játéka tovább fokozza az előérzet általános érzését, valóban emlékezetes vizuális élményt teremtve.