A műalkotás hátulról ábrázolja a nőt, egy derűs alakot, amelyet figyelemre méltó finomsággal jelenítenek meg. A lágy tónusokból álló, tompa színpaletta egy finom háttéren csendes befelé fordulás atmoszféráját teremti meg. A művész emberi formára fordított gondos figyelme nyilvánvaló; a gerinc görbülete, a fenék finom domborulata, a karok finom vonala, mindegyik a kecses egyszerűség érzésével jelenik meg. Olyan, mintha a pillanat megállt volna az időben, egy magánkontempláció, talán. Szinte érzem a bőr simaságát, a fény és az árnyék finom játékát a testen.

A kompozíció magához vonzza a tekintetet, a női forma körvonalai mentén vezeti. A feje kissé lefelé hajlik, szerénységet és befelé fordulást sugall. A művész fényezt használata mesteri, kiemeli a formát. Ez a darab intimitással, szinte voyeurisztikus minőséggel rezonál; mintha engedélyt kapnánk egy privát pillanatba való belépésre. A visszafogott elegancia és a felidézett csend igazán lenyűgöző alkotássá teszi. Egy csendes intimitás megidézése.