Ez a magával ragadó portré egy nőt ábrázol oldalnézetben, lágy pasztellvonásokkal egy krémszínű bézs háttéren. A művész ügyesen ötvözi a finom árnyékolást és az erőteljes, lendületes vonalakat, különösen a nagy fekete kalapban, amelyet apró tollak díszítenek, így teremtve tér- és mozgásérzetet. Az arc enyhén kipirult az ajkaknál és az arcéleknél, csendes kifinomultságot és finomságot sugározva. A sötét ruházat és a könnyed, fehér szőrme gallér éles kontrasztja vonzza a tekintetet, mely lágy ritmust kölcsönöz a kompozíciónak.

A letisztult háttér fókuszában a figura áll, aki távolságtartó, mégis méltóságteljes megjelenésével a 20. század eleji arisztokrácia báját idézi. A laza, dinamikus vonások mintha egy múló pillanatot ragadnának meg — egy profilból kibontakozó személyiséget, melyet fény és árnyék játéka éleszt életre. Történelmi kontextusában a mű a Belle Époque korszakából való, tükrözve a kor divatját és esztétikai értékeit. A művész a realizmus és az impresszionista szabadság tökéletes egyensúlyát alkalmazza, meghívva a nézőt, hogy élvezze a pasztell érintésének érzékiségét és a finom fény-árnyék játékot, amely életre kelti ezt a gyönyörű figurális tanulmányt.