A mű egy hátulról látható, ülő akt nőt mutat be, aki gondolataiba mélyedt. Formája meleg, földszínű palettával van megfestve - a bőrszín gazdag és napsütötte, ami kontrasztban áll a háttér hűvösebb árnyalataival. Egy élénk, texturált rózsaszín és vörös felületen ül. A kompozíció a néző tekintetét a nő hátán vezeti végig, ami a háttérben egy tájkép sugallatához vezet. A távolban kék és zöld színek sejlenek fel, talán az ég és a vegetáció jeleként.

Ez a mű a művész formában és színben való mesteri tudásának bizonyítéka. A fény és az árnyék játéka a térbeliség és a mélység érzetét kelti, kiemelve a női test görbéit. Az ecsetvonások lazának és kifejezőnek tűnnek, hozzájárulva a nyugalom és a természetesség általános érzéséhez. A téma a csendes intimitás érzését idézi, arra invitálva a nézőt, hogy figyeljen és elmélkedjen. Az emberi forma szépségéről és a létezés egyszerű pillanatairól szól.