A mű egy dinamikus pillanatot ragad meg: két fenséges ló a háború kaotikus balettjében emelkedik, lovasaik harcolnak. A központi alak, egy mór lovas, drámai módon jelenik meg, lebegő ruhái és a fehér ló erős izmai ellentétben állnak a másik ló sötétebb tónusaival és a viharos éggel. Ez egy érzelmekkel teli jelenet, a mozgás és a feszültség örvénylése. A művész mesterien használja a fényt a forma meghatározásához, kiemelve az alakokat, és mélységet, drámát teremtve. A laza ecsetvonások és az élénk színpaletta fokozza az illékony, erőszakos találkozás érzését. A néző úgy érzi, mintha a történelem egy illékony pillanatára bukkant volna, annak legnyersebb és legszenvedélyesebb formájában. A táj sötét hátteréül szolgál a kibontakozó káosznak.