Ez az elnémult monokróm tónusokkal készült intim kompozíció három rejtélyes alakot ábrázol bizonytalan háttér előtt. Az tinta finom mosásának és a finom vonalaknak az összjátéka a folyékonyságot és a precizitást ötvözi, felfedve minden alak sajátosságait és érzelmi mélységét. Egy szomorú, fekete ruhás nő felemeli a fejét, arca távolságtartó, melankolikus vagy lemondó kifejezést ölt. Mellette egy sovány figura nagy szemekkel intenzíven néz, talán szkeptikus vagy félős, ami növeli a nyugtalanság és feszültség érzését.

A középpontban azonban egy különös maszkos alak áll, akinek eltúlzott, ördögi vonásai kihívást jelentenek a néző elvárásainak. A maszk kidülledt szemekkel, hegyes fülekkel és baljóslatú mosollyal, merész és színházi vonalakkal van megalkotva, egyszerre fejez ki gúnyt és fenyegetést. Ez a kísérteties figura egy szürreális határállapotot testesít meg az emberiség és a groteszk fantázia között. A szereplők közötti pszichés feszültség hátborzongató érzelmi mélységet teremt, utalva a társadalmi maszkokra és az emberi álarcok mögötti kegyetlenségre. Az egész alkotás éppoly, mint egy színházi jelenet és egy sötét, verses elmélkedés az emberi sebezhetőségről és ámításról.